Egy olyan nyári kertesházas dínomdánom előtt, ahol a tapintatos jóbarát csak megérkezik és jófejségből beszól egy "szegélyt holnap vágod le?", vagy "megmetsszem a sövényt, amíg felvágod a hagymát?" otrombaságot, az ember csak reszket, hogy mindent jól megrabszolgamunkázott-e a kertben. Ezt - teszem azt - ha mondjuk szombat délelőtt még vásárolni is engem küldenek el, akkor cirka délben tudom elkezdeni a nyesegetést, porolgatást, egyengetést, de ha 12:10-kor jövök rá, hogy az olló életlen, a nyeső kenetlen, a nyíró tankjába belerohadt a tavalyi benzin (az üzemanyagok egyre nagyobb százalékában kötelezően jelen lévő növényi összetevők ilyen szenyók ám!), akkor szerintem egyértelmű, hogy már szerdán tudnom kellett volna, hogy mit rendeljek az olajwebshopból, aki a kenőanyagaival és adalékanyagaival jócskán ki tud húzni a bivalyürülékből. Így ni!